Megvan!!

Éééééés 8 hónap után előkerült a driveom,amin a fél életem rajta van-a nővérem polcának rejtett zugából! Már csak a kábel kéne hozzá!

Bicós kalandok

Tavaly nyáron, mikor Marcival a Balatonnál voltunk vittük magunkkal a bicikliket is és egy csomót tekeregtünk. Idén nyáron sem lesz ez másképpen. Tavaly ugyan csak az egyik felét tekertük le a tónak, de idén két részletben, két irányból támadjuk meg. Küldetésünk sikere érdekében Marcival elhatároztuk, hogy idén nem fognak bennünket váratlanul érni kilométerek, edzünk!
Múlt héten, egyik szerda este, miután Marci hazaért a munkából ennek megfelelően fogtuk magunkat és elindultunk biciklizni. Korábban felvetődött úti célnak Szombathely, de nehéz volt ez a nap, mondtam, hogy menjünk kicsit rövidebbet. Marci erre kitalálta, hogy menjünk Lékára. Oda is értünk, és ez a táv km-ben nem sok volt, de azért mégiscsak sikerült nekem kellemesen elfáradnom. Lékán Marci kitalálta, hogy mi lenne, ha nem ugyanazon az úton jönnénk vissza,hanem Oberpullendorf felé. Két fújtatás között beleegyeztem. Az első falu, amit érintettünk, az a Hochstrasse nevű, amit (mint kiderült) nem csak úgy viccből neveztek el "magas"-nak. Két fogamat összeszorítva,morogva megbeszéltem magammal felfelé baktatás közben, hogy soha többé nem fogok erre járni. Persze miután felértünk a faluhoz, jó ideig már csak lefelé kellett gurulnunk. Nekem persze fogalmam sem volt, merre vagyunk. Ahogy suhantunk el a falvak mellett, rátérünk a bicikliútra, ami Kőszeg felé visz minket, de valahogy sikerült egy olyan utat választani, ami zsákutcával végződött, valószínűleg valami traktorok által használt útra sikerült rákanyarodnunk. Visszafordulásról szó sem lehetett, a bicikliút ott volt tőlünk pár méterre, csak annyi volt a bökkenő, hogy egy patak választott el minket tőle. Marci volt olyan vakmerő és bátor, hoyg előre felderítette a terepet, hogyan lehet a legjobban átkelni a patakon biciklistül. Sikerült neki legfelső fokozaton átgázolnia. Utána következtem én, cipőmet levéve, mezítláb tekertem bele a vízbe. Ott is voltunk a bicikliúton. Innen már csak 1 órát kellett hazatekernünk, én már mezítláb voltam, úgy is maradtam. Végül koszosan, büdösen, fáradtam hazaértünk. Nem így terveztem személy szerint a kellemes esti bemelegítő tekerés, de jó volt és entünk vagy 50 km-t.

Egy új élmény

Biztosan sok ember tombolt végig egy Quimby koncertet, de  én azon kevesek közé tartozom, aki végigaludt egyet! Ezaz! :D

Ötletek

Szeretem a neten található könnyen megvalósítható, praktikus ötleteket. (ld meggypárna)
A mai találat a házi jégakku!  Az egyik nagyon kedves oldalam (Gyereketető) osztotta meg és tényleg milyen ötletes! :)
Csak győzzem ezeket megvalósítani. ;)

to do list

A nagy idő túltengésben sajnos hajlamos vagyok arra, hogy mégis kicsússzon az idő kezeim közül. Ezért gondoltam, hogy a nyár közepén összeszedem a tennivalókat, hogy könnyebben nekifogjak ezeknek.


Előre kitalálni szülinapi ajándékokat-esetleg meg is csinálni.

Készülni a szeptemberi munkára. Szakcikkeket olvasni, átnézni a régi jegyzeteket.

Orgonálni.

Megkeresni az elveszett driveomat, amin nagyon sok és nagyon fontos adatok, képek vannak! Most, egy féléves emlékfoszlányba kapaszkodva talán nyomára bukkanhatok!

Biciklizni! Ha nem készülök, meg fogok halni a nyár végére időzített bicajcanga túránkon. Ezt pedig nem szeretném.

Tornázni.

Könyörtelenül kiszórni a szobámból azokat a kacatokat, amiket nem használok, vagy amik olyan tárgyak, amiknek elvileg kellene emlékeztetniük engem valamire. A memóriám sajnos a régi, úgyhogy ez a fajta "emlékőrzés" nekem nem jött be. Maradok a fényképeknél. Esetleg a blog írásnál:)

Fontos emberekkel találkozni, velük együtt lenni!

Csinálni egy meggypárnát. Ezt tegnap találtam és nagyon megtetszett. És mivel a hétvégén 20 kg meggyet raktunk el, ezért lehetne a magokból csinálni ilyet. (Ha még nem dobta ki őket valaki...)

Csinálni tepsis bundáskenyeret! A bundáskenyér az egyik kedvenc ételem, úgyhogy ezt mindenképpen kipróbálom!

Olyan sütiket sütni, amiket évközben szerettem volna, de nem volt rá időm. Többek között Kristófnak kell 3 tortát megsütnöm, mert voltam olyan felelőtlen és naiv és buta, hogy ezt adtam neki Karácsonyra. Persze a 3 legnehezebbet választotta ki magának a mindenttudó tortáskönyvből...

folyt köv

Két forintos történet

Mától kezdve belevetettem magam a terepgyakorlatba. A héten még csak hospitálok, de legalább megismerkedem a gyerekekkel, az itteni "trendekkel" stb.

A múlt héten két harmadikos fiú szerelmet vallott nekem és mondta, hogy szerintük szép vagyok. :)

Ma pedig egy másodikos kislány hatott meg. Szünetben mutatta a tanító nénijének az 5 db kétforintosát, amit talált és ami szerencsepénz, a Jézuskától lehet ezzel kívánni. 

- És mit kívánsz? - kérdezte a tanító nénije.

- Hogy apa és anya béküljön ki.

Ennek a kislánynak, mit kiderült, börtönben van az apukája, eléggé problémás a családi háttere.

Ezután nem sokkal odahívott magához és adott ezekből a kétforintosokból egyet, hogy kívánjak valamit.

Nem akartam elfogadni, de erősködött. Annyira édes volt.

Még nem tudom, mit kívánok...

Érdemes

Miközben hospitálási naplókat írok és olvasom az órai jegyzeteimet, megakad a szemem egy-két "plusz" feljegyzésen.

Logopédiai foglalkozáson feladat, hogy mindenki fejezze be a mondatot.
Tanár: Ha megeszem a mogyorót...
Vivike: ...maradékok lesznek a fogaim között!

Szókincsfejlesztő feladat.
Tanár: Szerintetek mit jelenthet az a szó, hogy kóró?
Vivi: Az szerintem egy csúnya ember.

Na, folytatom a gépelést...:)