Az első tanítás

Hát, nem ment simán... Az 5. órában kellett matekot tanítanom a 6.osztályosoknak. A házi feladatot ellenőrizni kellett, de nem értették, így megcsúszott az egész óra, a szóbeli osztás volt az új anyag, amit azért remélem megértettek. Izgultam eléggé, és ha belegondolok, ez volt az második, vagy harmadik olyan óra, amit igazán én tartottam. Most a holnapi óráimra készülök: idegenvezetés formájában fog zajlani a Budapestről szóló óra. Éppen ehhez gyűjtök most anyagot.

Befejeztem

Megnéztem ugyanis az utolsó Szomszédok részt. Zolival beszéltük, hogy ha egy igazán jó filmnek, vagy könyvnek a végére érsz, maradhat benned egy hiányérzet, hogy vége van, nincs folytatása. No, nem volt ilyen katarzis számomra az utolsó rész megnézése, de azért hiányozni fog ez a magyar állapotokat bemutató, olykor hihetetlenül gagyi teleregény. Anno csak úgy, kíváncsiságból kezdtük el Zolival közösen nézni, ő hamar végzett vele, én meg már egy éve húzom. 

A Szomszédok egy olyan sorozat, amit ha megnézel, nem leszel tőle szívbajos, tudsz a megoldatlan szerelmi szálaktól és a bűnügyektől is aludni. Nem lehet a mai pörgős sorozatokhoz hasonlítani, de attól még jó volt esténként azon csodálkozni, hogy mikor lesz végre Mágenheimék  házassága felhőtlen és kitekintés-mentes, milyen rablótámadások és maffia leszámolások történhetnek egy sima, átlagosnak látszó fővárosi kis presszóban, milyen komoly gondjai vannak egy erdőmérnöknek és még folytathatnám. Szerettem a sorozatban játszó színészeket, különösen a hangszínüket az általuk játszott karaktereket is. (Különösen kedves volt a jó öreg Janka néni, aki, ha megjelent, mindig bebizonyította, hogy tudja még überelni taplóságát. :) 

Hiányozni fog azért...

Csalódás

Nem olyan régen beszélgettünk arról itthon, hogy mi is valójában a csalódás. Amit közösen megfogalmaztunk az az, hogy valójában nem az emberekben csalódunk, hanem abban a képben, amit magunkban az illetőről kialakítottunk. Mert az az illető mindig is lusta, vagy önző, vagy féltékeny, vagy bántó, kicsinyes, vagy rosszindulatú volt. Csak mi reméltük, hogy mégse olyan, hogy jobb annál, mint amit mutat. Ezért olyan nagy fájdalom, ha valakiben csalódsz, mert olyankor talán egy kicsit magadban is, az ítélőképességedben is csalatkozol...

Kikelet

Ma napok óta először végre kimozdulhattam otthonról, mert be kellett mennem az iskolába megbeszélnem a jövő heti tanításomat. Hazafelé gyalog jöttem. Annyira szép idő volt és volt időm szépen lassan körbenézegetni, és miközben csicseregtek a madarak, szagolgattam a tavaszt és észrevettem pár addig nem szembeötlő dolgot, ami mellett már 100szor biztosan elmentem, néztem, de eddig nem láttam.

Torkos csütörtök

Milyen jó érzés, mikor az emberfialánya barátosnéja eljön csak azért a messzi Győr városából egyenesen Kőszegre, hogy aztán egy délutánt közösen eltölthessen vele! Milyen jó erre készülni, elképzelni, mit fogtok csinálni! Milyen jó, amikor szeretettel fogadják őt, azok, akiket szeretsz! Milyen jó dolog megmutatni azokat a helyeket, amik hozzád tartoznak! Milyen jó igazán finom torkoscsütörtöki forrócsokoládét inni olyasvalakivel, aki értékeli ezt! Milyen jó, amikor az unokaöcskös nagyon nem akarja, hogy elmenjünk tőlük! Milyen jó volt ez a délután!

Jel

A betegség utáni jobbanlét abszolút jele, hogy kicsit nagyobb a rend a szobámban, és hogy van erőm nemkorán lefeküdni. Alváááás!

Ja, és ez a 101. bejegyzés, ha jól látom. 101, mint a kiskutya. És tegnap volt Hamvazószerda. És jó lenne, ha készülnék rendesen a Húsvétra.

Emlékezet

Rengetegszer fordult már elő velem, hogy egy előadásnak egy lényeges momentumát, egy vicces, érdekes történetet -ami akár éppen velem történt meg- ,vagy egy előre megbeszélt időpontot, egy "majd rád írok"-ot felejtek el.  "De tudod, emlékszel, Te is ott voltál!" - és tényleg ott voltam, de egyáltalán nem emlékszem.
Ezek az információk hova vesznek el? Nem vesznek el, csak átalakulnak? Mivé? :) A rajzfilmeknek a szövegét pedig hogyan tudom évtizedekig eltárolni?

Naptár

A naptár, ami akkor jó, ha sok dolga van az embernek.
Ami akkor jó, ha áthúzhatjuk ceruzával, tollal, filccel, jó erősen a felírt már kész tennivalót.
Ami akkor felesleges, ha annyira sok dolgunk van, hogy még beleírni sincs időnk.

- A hétvége egyik okfejtése Szilvivel :)

Tipikus

Ma kezdhettem volna a tanítást (igaz, csak 1 órában) a 6.osztályban, erre tegnap, miután hazajöttem a Krecsefáról, belázasodtam, azóta nyomom az ágyat. Ollé!
Biztosan most bosszulja meg magát a kevés alvás, a túl sok program, az idegeskedés.

Az is eszembe jutott, hogy igazából a győri bál óta nem pihentem ki magam rendesen. Utána fel kellett mennem Győrbe ugye, onnan hazajöttem, iskolai farsang, onnan pedig egyből mentem cserkészkedni.

Szakdolgozat

Ezt az idézetet találtam, mikor keresgéltem a szakdolgozatomhoz a játékkal kapcsolatban. Abszolút egyetértek.

"Semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban."
Lev Tolsztoj

Front és dilemma

Ma délelőtt sikerült beszélnem egy szombathelyi iskola igazgatónőjével, mert még mindig keresek helyet rehabilitációs gyakorlatra. Pozitív volt, de mondta, hogy szerdán hívjam vissza, mert meg kell kérdeznie még a kollégáit. Ezután egy matek óra a 6. osztályosokkal, akik olyan zizik voltak, mint a csuda. Éljen a meleg front! Utána pedig egyéni fejlesztési óra.

Most, mikor hazajöttem a mai két órámról, két fontos email várt.
1. Zsófia hercegnőtől, hogy a héten muszáj elmennem Győrbe, mert 10 könyvemnek lejárt a kölcsönzési ideje és ez naponta könyvenként 20 ft-tal növekszik...
2. Mirjam írt, hogy  biztosan tudok menni Győrbe a specibe gyakorlatra.

Szóval megyek vissza Győrbe márciusban. Vagy most mi legyen? Az elmúlt egy hétben ez az 5. változat...

A nád és a gyékény

Ez lesz az első tanagyag, amit majd a 6. osztályosaimnak tanítani fogok. Eléggé száraz téma, a tankönyv szörnyű és a gyak.vezetőm szerint is ezt a részt hihetetlenül unni fogják a gyerekek. Na, majd én teszek róla, hogy ne unatkozzanak... Kihívás- elfogadva ;)

Az első nap

Ma volt az első hospitálásom az összefüggő közoktatási gyakorlaton. Hétfőnként csak fél 12-re kell bemennem (ráadásul csak 1 órára), és ilyenkor a hatodik osztályosokkal vagyok. 11 fős az osztály, ebből ketten vannak lányok. Nagyon aranyosak, bár az 5. órában, matek órán nem voltak túl motiváltak, de azt hiszem jól fogom magam itt érezni.
Holnap már 8-ra megyek.

007.

Ezt a képet a szomszéd lányok kapták tőlem az ajtajukra. Találó azt hiszem.

Megbeszélés

-írtam fel a címet még egy hete. Sajnos már fogalmam sincs, milyen megbeszélésről akartam itt írni. :) Ilyen az én memóriám. Ennyi. :)

Véletlenek

...még mindig nincsenek!

Már hetek óta tervezem, hogy megkeressem egy kedves régi tanáromat, akivel általános iskolában nagyon jókat beszélgettem és nagyon jó embernek ismertem meg.
Dorottya itt volt nálunk (rájöttünk 4 év után ugyanis, hogy nem is lakunk mesze egymástól, mindössze 15 kmre...) estig, lekísértem a buszra és pont azzal a busszal jött meg az én volt tanárom, amivel Dorottya ment tovább. Gyorsan a nyomába eredtem és megbeszéltük, hogy valamikor jó lenne egyet beszélgetni. Most mindjárt fel is hívom!