Ma órát tartottam- húsvéti kosárkákat gyártottunk a 4. b osztállyal. Bevallom, féltem ettől az órától, hiszen még otthon se mondanám magam gyakorlott óratartónak, nemhogy külföldön,más nyelvet beszélve!
Úgy kezdtem, hogy elmondtam az osztálynak még egyszer, hogy nem a német az anyanyelvem és kértem megértésüket és segítségüket. Ehhez tartották is magukat, nagyon aranyosak voltak, pontosan végrehajtották a feladatokat, vagdostak, színeztek, ragasztottak...És a legelevenebb fiú, Michi (az osztályfőnök legnagyobb meglepetésére) is csöndben, szépen dolgozott. :) Nagy kő esett le a szívemről...
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjs0VkIBfqwqssypGzSyX8ovPeb5RRn4CqiYvrbkkhk0jhFMXhHTRMcy8LBgGPlSooNiENd94l6k-Z9Ch0YQ3I_1o5a54AQvs_qcsWYlL-6sNpKQxsyUSrM2h83dKuNNOWl9LXRo0NZ5vK4/s200/kosar.jpg) |
Osterkörbchen |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése