Utolsó előtti

Múlt héten költözött ki Ildi a szobából. Szerda este volt az utolsó közös esténk- a koliban, mert megállapodtunk, hogy nem búcsúzunk el, csak rövid időre. Egész pontosan addig, míg meg nem látogatjuk őket Zolival Salzburgba július végén. :) Csütörtökön reggel kikísértem, ill. vonatra segítettem Ildit, mert rengeteg cucca volt, a Westbahnhofon pedig még egy 10 percet vártam Ficre, akivel sikeresen, egyből megtaláltuk egymást. /Kicsit egyébként aggódtam, mert a telefonom egy bizonyos automata buborékfújó szivárgása miatt nem működött..., de minden rendben volt, másnapra megszáradt, azóta változatlanul működik. :)/

FiCcel keresztülkasul jártuk Bécset. Voltunk a Schönbrunn-nál, ahol annak idején volt az osztálykirándulásunk, sétáltunk a belvárosban, egy jó kis koncertet is meghallgattunk ;), megmutattam a Donau-inselt. Este a Parlamentet néztük meg éppen, mikor utolért bennünket az vihar. Annyira, hogy egy helyben álltunk az esernyő alatt kb negyed óráig, míg el nem állt a szakadó eső.

Másnap, mivel be kellett mennem a suliba, kevesebbet tudtunk a városban lenni, mint amennyit szerettem volna, de azért megnéztük a Hundertwasser házat és a Kunsthaus- Wient. /Itt jegyezném meg, hogy a legutóbbi alkalommal tömegközlekedéssel fél óra alatt voltam ott, mostanra utánajártam és kiderült, hogy gyalog a kolitól 10 perc alatt ott lehet lenni.../ A suliban a koordinátorunkkal volt találkám, aki mondta, hogy jövő kedden még mindenképpen be kell mennem a suliba, mert még egy tárgyamhoz nem írták be a szerzett jegyemet, és aláírást se kaptam a tanártól.
A hétvégén aztán osztálytalálkozó, buli, főzés, készülődés, temérdek beszélgetés, nevetés, minden, ami két egymást régen látott igazán jó barátnő produkálni tud. :)

Összevissza

Huh! Már egy hete összevissza rohangálok Bécs-Győr-Kőszeg között. Múlt héten Győrben voltam, mert felvételiztem a kollégiumomba, ügyeket intéztem stb... 

Tegnap volt a gyakorlatos megbeszélés: mik a tapasztalataink, mit tanultunk itt a féléves gyarkolat során stb. 1-est kaptam (osztrák egyest ;), ami "sehr gut" és amit beszámítottak Győrben is! :)

Ez után a megbeszélés után Hankával és Christinával vettünk egy-egy dürümöt és megettük a Stadtparkban, ahogy azt még pár hónapja a bakancslistánkon terveztük. 

Ugyancsak tegnap úgy bevertem a szekrényajtóba a fejemet, hogy azóta is egy csodaszép púp éktelenkedik rajta. Ó,je! ;)

Ma este lesz az utolsó közös erasmusos buli.. A csoportunkból már sokan elmentek, akik még itt vagyunk, még ma este utoljára jót bulizunk-a terv szerint:)

Szobatársam Ildi holnap reggel költözik ki a szobából és utazik Münchenbe, ma este lesz az utolsó közös esténk, úgyhogy szeretnék visszasietni a buliról, hogy tudjunk még egy kis időt együtt eltölteni.

 ééés holnap jön ZsófiC, akit már nagyonnagyon várok! :) 

This time for Afrika

A mai utolsó gyakorlati alkalomkor elmentünk az osztállyal egy másik közeli iskolába, ahol egy színpadi előadást néztünk, hallgattunk meg közösen a gyerekekkel. A történet arról szólt, hogy egy osztrák lány ellátogatott Afrika valamelyik országába és megismerkedett az ottani kultúrával stb. Az afrikaiakat afrikaiak játszották és a műsor alatt olyan zenét, énekeket, dobolást és táncot varázsoltak, hogy valami hihetetlen volt! :)

("ma"= múlt hét szerda)

vége?

Ma végeztem az utolsó beadandóval! Még nem is hiszem el igazából. Talán azért is élem magam bele nehezen, mert a Neptunban még három tantárgy mellett nem szerepel jegy...

Holnap amúgy Bécs, itt beadandók leadása, utolsó gyakorlat, onnan pedig Győrbe vonatozok. Kétkedve konstatálom, de lassan vége a félévnek...?

Made in Austria

Egy alkalommal, mikor Wiebkével valamelyik múzeumtúránk után sétálgattunk, megálltunk egy ajándékboltnál képeslapokat nézegetni. A jobbnál jobb Schönbrunn kastélyos, Mozartos és egyéb képeslapok mellett volt egy olyan, aminek a közepén a zeneszerző, Beethoven képe ékeskedett. Wiebke, német révén nem tudta mire vélni, hiszen Beethoven német, Bonnban született. Teljesen meg tudtam érteni felháborodását, és én is felhúzom magam mindig kicsit, amikor Liszt Ferencet osztráknak állítják be. És szerintem ez nem tök mindegy. Ildivel beszélgettünk erről a múltkor; hogy az osztrákok hajlamosak mindent, amihez csak egy kis közük van, már a saját magukénak mondani. Jó példa erre, mikor első német órán a tanárunk elmondta nekünk az osztrák nemzeti ételeket. Hosszú volt a lista, de minden második ételnél valamelyik diáktársam felemelte a kezét, hogy ez náluk (is) nemzeti étel. :)

Íme egy idevágó vicc:
-Mi az osztrákok két legnagyobb átverése?
-Hogy elhitették a világgal, hogy Beethoven osztrák, Hitler pedig német. ...:)

Ezek a fránya beadandók...

Egész héten a szabadidőm nagyrésze a beadandók írásával telt- mind az otthoni, mind az itteni egyetemre gyártom gőzerővel a dolgozatokat.

Az egyik "veszedelmes" tárgyunk itt a Ph-n, a Grammatik der deutschen Sprache. Mikor év elején többi (sors-) csoporttársammal jelentkeztem erre a kurzusra, azt hittük, hogy a német nyelvtant vesszük át még jobban, egyfajta plusz nyelvi kurzus ez külföldi diákoknak. Nos, az első alkalommal rá kellett döbbennünk, hogy nem. A német nyelvtant itt ugyanis a didaktika vonalán ragadta meg az előadó professzor asszony, aki mellesleg olyan kásásan és gyorsan beszél, hogy alig bírtam követni az óráit. Szerencsére tömbösítve voltak az órák, de a félév közepén kiderült, hogy egy beadandót kell írnunk- méghozzá nem is akármilyent! 

Először 20 oldal volt a követelmény, majd 30, legutolsó verzió szerint 40 oldalt kell írnunk múlt heti, eheti, legutolsó verzió szerint jövő heti határidővel; kezdetben 2 osztályfoknak (német gyerekek számára), majd 2 osztályfoknak- külföldi gyerekek számára, akik németet tanulnak, legvégül erasmusos diákok számára kellett írnunk egy nyelvtani összefoglalót feladatokkal...

Azt hiszem nem meglepő, hogy "kicsit" nyűgös vagyok, még szerencse, hogy az időjárás is alkalmazkodott a hangulatomhoz, így csak néha lebeg a szemem előtt azoknak a szaktársaimnak a képe (legtöbbször napozóágyban, vagy úszva), akik már végeztek a vizsgáikkal...

Rax excursion

Péntek reggel szépen elkészítettem a dolgaimat, időben felkeltem, hogy fél 10-re (9.30) pontosan ott tudjak lenni Wien Meidlingnél, ahol a többiekkel volt a találkozó, hogy onnan együtt menjünk a Rax hegyre. Még szerencse, hogy olyan 8 körül (még pizsamában, reggelizetlenül) még egyszer megnéztem az e-mailt, amiben mindent leírtak, és akkor vettem észre, hogy fél 9-kor van találkozó! Ááááááááááá! Őrült kapkodás, pedig most az egyszer tényleg időben felkeltem, hogy még reggelizni is legyen időm...Na,mindegy. Időbe odaértem, az a lényeg.

Az Erasmusos csoporttal Payerbach-ig vonatoztunk, onnan buszra szálltunk, majd libegőre. Ha jól számolom, akkor most voltam fent harmadszorra a Rax tetején, csak mindezt persze libegő nélkül, ősszel, hidegben, hóesésben, cserkészekkel. Úgyhogy ez az utazás egészen más volt: júniusi meleg, libegő, más társaság. 

A libegőtől egy fél órácskát sétáltünk a hüttéig, ahol közösen elköltöttük az ebédet. 

Itt nem mellesleg S. Freud is megszállt az akkori vendéglős lánya miatt, többször előfordult, hogy hetente három alkalommal is megmászta a hegyet, hogy a lány elméjét (?) tanulmányozza.

Megmásztuk a csúcsot is, jó volt! Visszaverekedtük magunkat a törpefenyvesekkel tarkított úton (v. az úttal tarkított törpefenyveseken?), onnan pedig visszalibegtünk. 

Érkezési időnek 6 órát írtak az e-mailben. Ki is néztem Rattersdorfig az utolsó buszt, ami 19 órakor indul Bécsből, a Südtiroler Platzról. Ha 6 órára beértünk volna, akkor még pont kényelmesen visszaértem volna a koliba és onnan a buszmegállóba...Volna...

Természetesen fél 7-re értünk be a vasútra. Ilyen gyors rohanós-összepakolós-átöltözős mutatványt még nem látott senki ember fia. De.... sikerült! ;)

A Bécsi Filharmonikusok nyári koncertje

Tegnap, június 3-án este volt a Bécsi Filharmonikusok ingyenes nyári koncertje. Katrinnal este 8 órára a Schönbrunn U-Bahn megálló "Schloss Schönbrunn" kijárathoz beszéltünk meg találkozót. Mikor előtte e-mailben egyeztettünk, nem értettem, miért kéri el még egyszer Katrin a számomat, hiszen most tényleg elég egyértelműen megbeszéltük, hogy melyik megálló, melyik kijáratánál, hol találkozunk. Már odafele az úton gyanúsan tömve volt a metró, annyira, hogy alig kaptunk levegőt. Mikor a kijárathoz odahömpölyögtem a tömeggel, persze nem láttam Katrint, negyed órába telt, míg megtaláltuk egymást...

Onnan együtt mentünk helyet keresni, aztán később Marcus is csatlakozott hozzánk. Valahol a bal szektorban találtunk egy jónak ígérkező helyet, ahova leterítettük a magunkkal hozott pokrócot és élveztük a koncertet...többé-kevésbé. Rengetegen voltak ugyanis és mindenki másért jött. Voltak akik vízipipázni, mások kártyázni, beszélgetni és egy kis hányad azért, hogy hallgassa a koncertet.

Ezektől eltekintve szép volt a koncert. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei c. darabot adtak elő a zenészek, közbe pedig a balett-táncosok táncoltak az előadott zenére, a végén tűzijáték!

Timi nálam járt

Mire jó...? című játékunk második felvonása: Mire jó, ha meglátogat a barátnőd a városba, ahol tanulsz? Ellátogathatsz azokra a helyekre, ahol még Te sem voltál! :)

Tényleg valahogy így volt telt el ez a másfél nap, amit Timi itt töltött. Mikor januárban a többiekkel együtt egy hetet töltöttünk el Bécsben, akkor nem voltunk se a Belvedere-nél, se a Praterben, se a Donau-inselnél. Így hát el kellett neki jönnie ahhoz Bécsbe, hogy ezekre a helyekre (4 hónapos bécsi tartózkodás után) én is eljussak! :)

A sok nevetéstől, evéstől, sétálástól, beszélgetéstől ki se láttunk, tegnap este hullafáradtan zuhantunk be az ágyba.

Ma pedig délután a túrógombócoktól jóllakottan indultunk el a Westbahnhofhoz, ahol Timit felraktam a vonatra.