![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiagjm1fSn_CZV_rqQb_ac0B51IzykA6k38pUJqlDAUh3hbMij00Ceg1PvKQ0hC_cWvOt6lHgjbI6gTOEbxf2zJiWdlnWQF5JlBGIRXkFjirC0YKv8mCY6XyX-V8pFQYKBnofyfpWHonOVh/s320/DSCN7482.JPG)
Hazaértünk. Nagyon sokat adott ez az út, most voltam hetedszerre, de ez volt a legszebb mind közül, ez érintett meg legjobban. Az egész úton olyan érzésem volt, hogy én most egy zarándoklaton vagyok, köszönhető ez a közös imádságoknak, csöndeknek, beszélgetéseknek, a szép szentmiséknek, társaságnak és az egész légkörnek. Sok mindent vittem magammal. Annyira jó volt, hogy a Lányok is átélhették a mariazelli út csodáját és hogy átadhattam. Csodálatos és felemelő volt tele magasságokkal és mélységekkel! Nagyon jól esik olvasni a köszönő és örvendező emaileket, és jól esik, hogy az utcán megállítanak és elmondják milyen sokat adott nekik, hogy ott voltunk fiatalok. Szóval szárnyalok, ha a múlt hétre gondolok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése