Ráébredtünk, hogy lassan vége lesz a szemeszternek, de még tele vagyunk tervekkel. Meg is állapodtunk, hogy ezt írásban rögzíteni fogjuk,csinálunk egy "bécsi bakancslistát" és tartjuk magunkat hozzá. (pl.: piknik a Stadtparkban, Belvedere-t megnézni még egyszer, Budapestre-Prágába utazni stb...)
Délután Wiebkével volt találkozóm a Staatsoper előtt, hogy aztán együtt elmenjünk az Albertina múzeumba.
Az épület négy szintjén négy kiállítás volt: "Monet- tól Picassoig"; "Roy Lichtenstein"; "Der blaue Reiter"; és "Mel Ramos" címmel, névvel fémjelezve.
Legfelül kezdtük az expresszionistáknál. Voltak jók, elgondolkodtatók, voltak amik egyáltalán nem tetszettek. Példa az utóbbira egy kép, ami egy nagy feketeség volt, a címe pedig: "Fekete a feketén"...(itt jön az a szöveg, hogy "ilyet én is tudok")
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimJgzsEa_Z6VFEJ1cl6XO3OXfvi2jV3IkvmA9Ldy5j38Eq1go0W9F-MlD1oVctA7s_hm9_sQAcLD9LN3Y9jg5qhjWGVZHgT3vHuLWCkZprr2iIsJhnMEKpJFHYLBgo3ROr9ZDXXfVjzi-D/s200/Klee4.jpg)
![]() |
Pl. Roy Lichtenstein képe |
A legalsó szinten pedig Mel Ramos képei voltak. Mel Ramos egy huszadik századi pop art stílusban alkotó művész, akiről tudni kell, hogy nagyon szeret mindent, ami a szépséggel és a nőkkel kapcsolatos. Ennek megfelelően képeinek nagyrésze női akt.
Kb. két és fél órát töltöttünk a festmények, képek nézegetésével, aztán hazamentünk. Nagyon hálásak voltunk Wiebkével egymásnak, hogy közösen elmentünk az Albertinába, mert egyedül egyikünknek se lett volna kedve.
Megbeszéltük, hogy két hét múlva hétfőn megyünk a Hunderwasserhausba! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése