2012. március 11., vasárnap

Második történet Nagyböjtre


George Thomas pap volt New Angland-nak egy kis városkájában. Húsvét reggelén, amikor zsúfolt templomában felment a szószékre prédikálni, egy régi, rozsdás, rozoga madárkalitkát vitt magával, és letette a szószék párkányára. Persze mindenki meglepődve nézte, és kíváncsian várta, mi fog itt történi. A tiszteletes elkezdte a prédikációt:
„Amikor tegnap végigmentem a Fő utcán. Szembe jött velem egy fiatal gyerek, kezébe lóbálta ezt a madárkalitkát, és a kalitka alján három kis vadmadár lapult, reszketve a hidegtől és félelemtől. Megállítottam a fiút, és megkérdeztem:
-         Na mit viszel magaddal?
-         Csak ezt a három vacak madarat – felelte.
-         Aztán mit akarsz csinálni velük? – kérdezősködtem.
-         Hazaviszem őket és szórakozom velük – felelte. Feldühítem őket, kihúzom a tollaikat, egymás közötti viadalra uszítom őket. Élvezni fogom.
-         De előbb-utóbb beleunsz majd. Utána mit csinálsz velük?
-         Ó, van otthon két macskám – mondta a fiú -, azok szeretik a madárhúst. Megetetem őket velük.
-         Hallgattam egy kicsit, aztán ismét megszólaltam:
-         Fiam, mennyit kérsz a madarakért?
-         Nem kellenek magának azok a madarak. Hiszen azok csak vacak szürke mezei madarak. Még énekelni sem tudnak. Még csak nem is szépek.
-         Mennyit akarsz értük? – kérdeztem ismét.
A fiú végignézett rajtam, mintha megbolondultam volna, aztán megmondta az árat: tíz dollár. Kivettem a zsebemből a tíz dollárt, odaadtam a gyereknek. A fiú letette a kalitkát a földre, és egy pillanat alatt eltűnt. Én aztán felemeltem a madárkalitkát, elvittem a közeli parkba, ott letettem, kinyitottam az ajtaját, és szabadon engedtem a madarakat.
Miután Thomas lelkész elmondta a kalitka történetét, mindjárt egy másik történetbe kezdett:
„Egy nap a Sátán és Jézus között párbeszéd folyt. Sátán épp az édenből jött, és büszkén dicsekedett:
-         Az egész emberiséget a kezem közé kaparintottam. Csapdát állítottam nekik, olyan csalétekkel, amelynek nem tudnak ellenállni. Mind az enyémek!
-         Mit fogsz csinálni velük? – kérdezte Jézus.
-         Szórakozni fogok velük. Megtanítom őket, hogyan házasodjanak és hogyan váljanak el egymástól; feldühítem őket, meg arra is megtanítom, hogyan gyűlöljék és kínozzák egymást; hogy részegeskedjenek és kábítózzanak; arra, hogy fegyvereket és bombákat találjanak fel, és öljék egymást. Nagyon fogom élvezni – mondta a Sátán.
-         Mit csinálsz majd velük, ha eleged lesz a játékból?
-         Megölöm őket. – felelte Sátán.
-         Mennyit kérsz értük? – érdeklődött tovább Jézus.
-         Nem kellenek neked azok az emberek! Nem jók azok semmire. Megveszed őket, ők pedig csak gyűlölni fognak. Leköpnek, megátkoznak és megölnek. Nem kellenek ők neked!
-         Mennyit kérsz? – kérdezte újból Jézus.
Sátán végignézett Jézuson, és megvető gúnnyal mondta: - A véredet, az összes könnyed, és az egész életedet.
Jézus így szólt: - Megegyeztünk. – aztán kifizette az árat…”
Ezzel George Thomas fogta a madárkalitkát, és lement a szószékről.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése